Milyen képességekre van szükség a sikeres iskolakezdéshez?

2024.02.01

Unatkozik, nem találja a helyét, szívesen követné a nagyobb testvérét az iskolába? Nagyon gyerek még, nem is ül meg hosszabb ideig a fenekén? Olyan hosszasan bíbelődik az öltözéssel, mi lesz vele tesiórán? Fáradékony még, reggel is alig bír kikászálódni az ágyból, hogy bírná a napi 5-6 tanórát? - az iskolakezdéssel kapcsolatban felmerülő kérdések sora végtelen. Az iskolaérettségről Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével beszélgettünk.

Ki dönt a beiskolázásról?

A törvény szerint, ha a gyermek augusztus 31-ig betölti a 6. évét, akkor szeptembertől iskolaköteles. Az óvoda vezetője az intézmény szakembereinek - logopédusának, fejlesztő pedagógusának és pszichológusának - előzetes felmérése és szakvéleménye alapján azonban dönthet úgy, még egy év óvodai nevelést biztosít a gyermek számára. Ha nem egyeznek az álláspontok, végső esetben a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságának döntését lehet kérni a gyermek beiskolázását illetően.

Ismeri a számokat, betűket?

Az iskolaérettség alatt nagyon sok képességet értünk. Nem lehet leegyszerűsíteni annyira, hogy ha a gyerek érdeklődik a betűk és a számok világa iránt, le tudja írni nyomtatott nagy betűkkel a nevét és el tud számolni tízig (vagy akár százig), akkor biztosan iskolaérett. Az iskolaérettség kritériumai három fő terület köré csoportosulnak, ezeket az alábbiakban foglaljuk össze röviden.

Fizikai alkalmasság

  • A gyermek testsúlya és magassága korának megfelelő, mozgás- és érzékszervei épek.
  • Finommotorikai képességei megfelelően fejlettek: erre szüksége lesz az írás tanuláshoz.
  • Nagymozgásai rendezettek: a testnevelés órán balesetmentesen tud részt venni, képes lesz a feladatokat végrehajtani.
  • Izomzata megfelelő: elbírja az iskolatáskát, de ennek hiányában a hosszabb időn át egy helyben ülés is megterhelő.

Pszichés alkalmasság

  • Érdeklődik az iskola iránt, szívesen tanul, hajt végre feladatokat, elfogadja a felnőttek irányítását.
  • Kortársaival jó a kapcsolata, képes velük együttműködni.
  • Bizonyos helyzetekben tud várni.

Kognitív területek

  • Képes hosszabb időn át is egy feladatra koncentrálni.
  • Verseket, mondókákat megjegyez.
  • Ok-okozati összefüggéseket felfedez, 10-es számkörben eligazodik.
  • Szókincse megfelelő, tisztán artikulál.

Kell-e az iskolára feladatlapokkal készülni?

Licsár Szilvia elmondta, hogy ebben az időszakban sok szülő érdeklődik iskolaelőkészítő kiadványokról, feladatlapokról, melyek segítségével gyermeke könnyebben boldogul majd az iskolai feladatokkal. "Ezt erőltetni semmiképp nem szabad, de ha a gyerek is szívesen oldja meg a feladványokat – akár egyedül vagy ha a nagyobb testvérrel iskolást játszanak -, akkor mindenképp érdemes beszereznünk néhányat. A feladatlapok mellett a kognitív és a pszichés képességeket fejlesztő egyéni- és társasjátékok is léteznek, így ha tudjuk, hogy gyermekünknél mely területeket szeretnénk erősíteni, erre játékos formában is van több lehetőség!"

Az iskolaérettség jelei - otthoni feladatok, melyekkel segíthetjük ezek kifejlődését

Elvárások helyett elfogadás

Fontos, hogy az iskolára készülés légköre ne legyen nyomasztó, ne támasszunk túlzó elvárásokat a gyermekkel szemben, hiszen ez nem verseny. A gyerekek különbözőek, az egyikőjük lehet, hogy nem tud annyi verset, viszont kiválóan ismeri az összes dinoszauruszt, mégsem tudjuk, kettőjük közül ki hányas tanuló lesz majd. Az azonban biztos, hogy sokkal jobb teljesítményre lesz képes az, aki bízik önmagában, tisztában van a saját értékeivel és képességeivel. Egy egészséges önbizalommal rendelkező gyermek, akire figyelnek a szülei - szabályokat állítanak fel, melyek keretet adnak a mindennapjaihoz, ismeri a helyes viselkedési és magatartási szokásokat -, nagy valószínűséggel az iskolában is meg fogja állni a helyét.

Forrás: https://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/gyerekek_fejlodese/27261/milyen_kepessegekre_van_szukseg_a_sikeres_iskolakezdeshez</p>